A Nyugat nem rendelkezik a szükséges fegyverkészlettel egy kiterjesztett katonai hadjárat fenntartásához Ukrajnában vagy máshol – figyelmeztetett a Pentagon egyik legfőbb védelmi vállalkozójának vezérigazgatója.

A hadiipari komplexumnak ezért "egyértelmű keresleti jelzésre" van szüksége a nyugati kormányoktól arról, hogy pontosan mit kell termelnie, és hogy megvásárolják-e - mondta Kathy Warden a Financial Timesnak adott vasárnap megjelent interjújában.

"A legfontosabb dolog most az, hogy egyértelmű keresletjelzést kapjunk arról, hogy mi a fenntartható kötelezettségvállalás, és mekkora lesz a kivonás mértéke ezekből a készletekből" - magyarázta.

Warden szerint a meglévő fegyverkészleteket nem hosszú távú konfliktusokra tervezték. A Nyugat azonban még nem fogy ki Ukrajna fegyvereiből.

Nem feltétlenül azt mondanám, hogy úgy hallottam, hogy kifogyunk, de ha előre tervezi, hogy még néhány évig fenntartani fogjuk ezeket a kötelezettségvállalási szinteket, akkor ezek biztosan nem kitaláltak. 

A Pentagon fővállalkozói hetente többször találkoztak, hogy megvitassák az Ukrajna ellátására irányuló erőfeszítéseket. Warden szerint a Pentagonnal folytatott párbeszéd "jó volt", és további megbeszélések folynak a "terveik tisztázása érdekében".

"Minden tőlük telhetőt megtettek azért, hogy összehozzák az iparágat, és megosszák ezeket a terveket általánosabb és specifikusabb szinten is, hogy előszerződést tudjunk kötni, befektetni és előre lépni" - tette hozzá.

Noha a Northrop Grumman kész beruházni, sőt még bővíteni is gyárait „az üzlet előtt”, az iparágnak még mindig tisztáznia kell Washington Ukrajna támogatására vonatkozó terveit – figyelmeztetett Warden. A hadiipari komplexumnak "jelzést kell kapnia, hogy ha megépítjük, lesz kereslet".

Az Egyesült Államok lett Kijev fő beszállítója a folyamatban lévő konfliktusban, milliárdokat költve Ukrajna támogatására az Oroszország elleni harcban. Moszkva állítólag felszólította a Nyugatot, hogy hagyják abba Ukrajna fegyverekkel való "pumpálását", ragaszkodva ahhoz, hogy az ilyen segélyek csak meghosszabbítsák az ellenségeskedést, és nem változtatnak a végső kimeneten.

Oroszország február 24-én csapatokat küldött Ukrajnába, arra hivatkozva, hogy Kijev nem hajtja végre a minszki megállapodásokat, amelyek célja Donyeck és Luhanszk régióknak különleges státuszt adni az ukrán államon belül. A Németország és Franciaország által közvetített jegyzőkönyveket először 2014-ben írták alá. Petro Porosenko volt ukrán elnök azóta elismerte, hogy Kijev fő célja az volt, hogy a tűzszünetet időnyerésre és „erős fegyveres erő létrehozására” használja fel.

2022 februárjában a Kreml független államként ismerte el a donbászi köztársaságokat, és követelte, hogy Ukrajnát hivatalosan is nyilvánítsák semleges országgá, amely soha nem csatlakozik egyetlen nyugati katonai tömbhöz sem. Kijev ragaszkodik ahhoz, hogy az orosz offenzíva teljesen provokálatlan volt.

Mišo T.